Soundria blogja - ez tutira kifacsar!

Végre megcsinálta a t-home a webalbumomat. Ismét láthatók a Vidámpark képek, ha visszalapozol.

Szakadó eső - tumorból felépülő Dave, kell-e ennél baljóslatúbb kezdet a budapesti koncertre?

Már novemberben megvettük a jegyeket, minden évben, mikor itt járnak, különleges borzongással várom a koncertet - idén sem volt másképp.

Ez a beszámoló asszem most szubjektívebb lesz a szubjektívnél is, mivel egész különlegesen éreztem magam az eső miatt (is)....

Késve érkeztünk, mivel Maki odabent rekonsziliált valamit. Ráadásul úgy döntöttünk, hogy a dugót elkerülendő az Árpád hídnál lerakjuk a kocsit és villamosozunk.  BKV-jegy nuku - BKV-ellenőr nuku. Ezt megúsztuk.

Kisebb teljesítménytúra után sikerült megtalálni a bejáratot is; első benyomás: a közönség , így a hangulat is  nagyon felhígult az utóbbi években, mióta a Depeche rétegzenekarból mainstream-é küzdötte fel magát. A mindent elárasztó tetkós kopaszra nyírt bazmegelő 10évesjóóónaagyfeketeaudival jövő faszkalap banda igazán mehetne vissza ahonnan jött, mi meg örülhetnénk a Depeche-feelingnek, amiről nekik fingjuk sincs.  Tamás cimboránk (akit folyton Attilázok) megjegyezte, hogy igazán hozzászokhatnék már, elvégre ez a feltörekvő Kelet-Európa. :)

A küzdőtér látványa mindent feledtetett: ha másért nem, a rettentő nagy tömeg látványa miatt érdemes lemaradni az előzenekarról. Zagar volt végül? Írjátok már meg... Olyan jó volt látni, hogy ennyien eljöttek, a színpad előtt várakozó, izgatottan hömpölygő massza látványa rögtön feledtette velem a bejáratnál külön-külön megfigyelhető tuskókat.

Volt egy elvetélt próbálkozásunk, hogy közelebb jussunk a színpadhoz, de reménytelen volt. Érkezésunkkor már a monoton, de nagyon komoly DJ szet ment és tele volt a stadion.Hát nemtom, de legalább 20-30e ember.

Maradtunk hátul balra, nem sokkal az ülőhelyek előtt.Itt jóformán senki sem állt.

Az első nóta természetesen az album kezdődala volt - In chains. Valami nem stimmelt a hangzással, Dave hangja is nagyon hamis volt, jajaj. Ledarálták egy szó nélkül az első három dalt, meg is rémültem, hogy Dave betegsége miatt csak egy kötelezettség-állomás lettünk, ráadásul a szokásos "Goooooodeeeeveniiiiing Buuuudapeeeest"-üvöltés is váratott magára. A dalok között 15-20 másodperc szünet is beficcent, amit a tömeg könyörtelen füttyel jutalmazott.

Dave köszönése azért nem maradt el. :) ALig mozgott, de ezt abszolút meg lehet neki bocsátani, sőt.

 

Aztán szép lassan, ahogy ők is, úgy a közönség is kezdett bemelegedni. A koncert második felére hanyagolni kezdték az új dalokat (khhm, némileg érthető módon) és végre nekem is összeállt a kép és el tudtam vonatkoztatni Dave tumorjától és Martin projektoron át is érezhető feszültségétől.

Elkezdődott a bulim végre: Maki előttem bakancsban és szexi miniben táncol, Tamás az esernyőjét mikrofonnak használva ordít, Judit és Dóra balra tőlem ring, jobbra mellettem egy leszbikus pár vadul smárol...én pedig egy nejlonzacskót magam fölé feszítve szarrá ázva iszom magamba fiatalságom legszebb dalait. ÁÁÁ, nagyon jó! 

Maki messze előttem, mintha egyáltalán nem is lenne, mintha nem is az én feleségem lenne, mintha csak perverz módon lopott, leszipkázott Toatal Recall-féle emlékekkel gyönyörködnék egy vadidegen csajban, aki szétázva is nagyon bejön. Legszívesebben odamennék és megölelném, de nem merek...tudom, hogy mostanában mintha többet szeretne egyedül lenni. Hagyom...próbálom hagyni. Néha aranyosan megjelenik és nyom egy puszit vizes orromra...ennek elégnek kell lenni...megint a hülye alattomos gondolatok, hogy ez a nő már nem az enyém.

Nincs olyan dal, ami ne illene hozzám. I can see them now Hanging around To mess you up To strip you down And have their fun With my little one. "Nem vagyunk már húszévesek", francba én biztos nem, mert én továbbra is 18 vagyok, mikor először megláttam.

Soha nem gondoltam volna, hogy egy Depeche koncertnek még jót is tesz a zuhé, óriási dolog volt egyedül állni a kifeszített neylon alatt: összegyűjtötte a csilingelő magas hangokat, mintha csak hifi elefántfülem nőtt volna! A fejem fölött kopogó esőcseppek pedig  varázslatos sercegő hanglemez élménnyé tették a digitális élményt! Mintha egy régi majd 20 éves bakeliten szólna az Enjoy the silence: Feelings are intense...Words are trivial...Pleasures remain...so does the pain...words are meaningless...and forgettable.

Kezdek reménytelenül egybeolvadni a zenével, az Enjoy the silence most csak nekem szól. A  projektoron a tagok szkafanderben komoran figyelnek, meg sem mozdulnak. 

Azt hiszem sírok.  De nem vagyok benne biztos, mert amúgy is folyik a víz mindenfelé. Tökmindegy. Asszem két évnyi fájdalom és magány szakadt megint fel. Mint mostanában annyiszor. De most jó.  Csak Maki meg ne lássa. Nem akarom elrontani a kedvét, mindent félreertene. Words can only do harm...igaza lehet. Minek annyit beszélni?

Ebben a dalban benne van a magány, a szerelem, a hazugság és a csend egyszerre. Nagyon betalált. Az üvöltő fülsüketítő csönd. Igen. Ez most csak az én koncertem, nem a mienk. Meg kell szokjam.

Jó sok ráadás volt, végre Dave is megforgatta magát, amit a közönség azonnal őrjöngéssel fogadott. Seggriszálás is megvolt, tinik biztos örültek neki. :)

Ez a koncert nekem nagyon személyesre sikerült, elteszem magamnak a trezoromba.

 

Valahogy tudattalanul lebegve áramlottam ki a tömeggel, próbáltam úgy tenni, mintha Péter lennék, húbazmeg de szűk a kijárat, énis mindjárt behugyozok, meg ilyenek. Közben meg csak visszhangzott a fejemben egész hazáig: Im just an angel...Driving blindly...Through this world...Im just a slave here...At the mercy...Of a girl.

 

 

 

****************************** **********************

Depeche Mode 2009 Tour of the Universe, Puskás Ferenc stadion

Soundria rating: 9/10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy hirtelen ötlettől vezéreltetve nemrégiben családilag ellátogattunk a vidámparkba. Természetesen számítottunk rá, hogy atom retró feeling lesz, de még így is szíven ütött sok fiatal (abb) kori emlék.

Az ár azért kijózanítólag hatott: a négytagú család 14e Ft (!) kipengetése után kapott karszalagot, melyet még további 2-3e Ft zsetonra költés követett. Azt mondom 20 rugó alatt neki se kezdj, ha van két gyereked! :)

Ciklon, egyéb felnőtt hullámvasút nyomokban sem, új gyereksarok és felújított  fa hullámvasút azonban található. Megtudhatjuk továbbá, hogy a kanyargó 1925-ben épült és sok-sok tábla hirdeti azt a tényt, hogy az egységek minősítése már lejárt. Gyakorlatilag a teljes vidámpark ezáltal minősítésileg lejárt. :)

Mindazonáltal évente egyszer azért illik kilátogatni: fa hullámvasút még mindig kurva jó, versenyautó és kanyargó szintén. Óriáskerék egyre rohadó orosz fémszerkezete is tartogathat meglepetéseket!

Maki, ne figyelj: agyonsminkelt kontyos réveteg öreg mamákat pedig felváltották a feszes cickójú diáklányok! Már a bejáratnál , mikor az egyik csinibaba a szőrös karomra rakta az öntapadós karkötőt és szóltam neki, hogy a szőrre ne ragasszon, mert ordítani fogok a leszedésnél, igy szólt: szerinted mi odalent mit szenvedünk? :)

Menő:

- staff csajok

- fa hullámvasút

- új gyereksarok (dzsungelpark)

-smárolóriáskerék

- versenyautó

- hányatós körhinták (afterslagozás)

 

Cziki:

- minden más

 

Azt gondolom, hogy irtó nagy üzlet lenne a vidámpark felvirágoztatásában! Ld Állatkert.

Aki képeket akar nézegetni, klikkeljen a táblára! (amint a t-home megcsinálja)

 

Igen, mostanában nem sok kedvem volt megnyilvánulni. Egyrészt a hangulatom miatt, másrészt a babafotós weboldal építése igencsak lekötött.

Hangulat: hát igen, meg kell emésszem, hogy a kutya sem kíváncsi rám nagyjából a régi brigádból. Szólhat személyemnek is, szólhat az indivídum önzésének is. Emő mondogatja vigasztalón nekem, hogy meg kell álljak a saját lábamon, ja és az ember a fontos dolgok terén mindig egyedül van és egyedül is lesz. A lényeg, hogy el tudd viselni magad! Nna ez is nehéz ügy.

Nagyon egyetértek, de rettentő nehéz elengedni azokat az embereket, akik akár barátok is lehetnének. Ja és a legnehezebb észrevenni, hogy ki az aki kitart mellettem, mellettünk. Az ember hajlamos a rosszat hamar észrevenni, a jót pedig elengedni a látóteréből.

Biztosra veszem, hogy nehéz időszak ez mindenkinek, hiszen oltári nagy változások zajlanak az egyén, a természet és a szellem szintjén is, az arra érzékenyebbeket rettentően megviseli a  vízöntő korszak kezdete. Aki meg nem hiszi, járjon utána, hiszen attól még, hogy nem hisz benne, rá is vonatkozik. :)

***                            ***             ***                              ***

Elkészült a családi fotós weboldalam, szélesedik a céges paletta! :)

Akit érdekel,  klikkelhet a képre.

Sokat bajlódtam vele, ezúttal nem bíztam senkire, magam készítettem el. Azért köszönet Daneenak a  sok segítségért! Nélküle talán sikerült volna, de tutira olvashatatlan lenne a rosszul kódolt karakterhalmaz. :)

Már csak a portfólió-album hiányzik belőle, de az is gyűlik szerencsére.

Aki családi fotókat szeretne, vagy tuti képeket a gyerkőcökről, jelentkezzen!

 

 

Attis barátom lelkesen repül immáron két éve, időnként vele tartok egy kis lazításra.

Egy szép hétvégi napon is így történt, a tököli régi szovjet bázisról szálltunk fel, itt irgalmatlan masszív hangárokban tárolják a gépeket.

 

A betonajtókat régen elektromos motorok nyitották/zárták, mostanság traktor (!) kell a széthúzásukhoz, a motorok ott vannak még, de mér az enyészeté mind.

A kifutópálya alkalmas bármilyen modern utasszállító gép fogadására is, látszik, hogy a ruszkik komolyan gondolták ittlétüket.

Egy fiatal kanadai géppel repültünk, szép időben, Attis ezúttal megkímélt a vidámparki behányatástól, szóval nagy élmény volt.

 

Megdöbbentő hírek a Depeche Mode háza tájáról:

Májusi athéni múló rosszulléte helyett Dave-nél végül rákot diagnosztizáltak. A hivatalos hírek rövid, sikeres felépülésről és a turné folytatásáról szólnak, de a rákos betegek ritkán szoktak 4 hét kihagyás után koncertezni.

Íme egy video  Athénból:

 

Kedves Barátaim!

 

Nem vagyok körlevelező típus....de kitaláltam valamit. ***

 

Biztosan nem vagyok egyedül avval az érzéssel, hogy Magyarország erkölcsi és anyagi mélypontra került az utóbbi 64 év kísérletező munkájának gyümölcseként.

Politikusaink évről évre alkalmatlannak bizonyulnak a kormányzásra, csakis avval vannak elfoglalva, hogy a megszerzett hatalomhoz ragaszkodjanak, bármi áron is.

 

Mi, választók 4 utat járhatunk, ebből 3 bevett formulává vált az elmúlt 20 évben:

- várunk türelmesen és 4 évente elmegyünk szavazni valaki ELLEN (ugyanis többnyire nincs KIRE)

- elkeseredeten kimegyünk az utcára tiltakozni (nos, akkor kiverik a szemünket)

- elhúzunk innen és más országot választunk az adónknak (túl sokan is tették ezt)

 

Emellett nagyon sokan (egyre többen) fordulnak el a napi politikától, olyannyira, hogy sok esetben már szavazni sem mennek el, persze tudom, ebben annak is nagy szerepe van, hogy a választásokat rendre vasárnapra tűzik ki, mikor a Magyar éppen a hétvégi házában tüsténkedik.

 

Nos Hozzátok, a gondolkodó emberekhez szólok! Itt a lehetőség, hogy úgy ne szavazz senkire, hogy nyomot is hagyj magad után! Elképzelésemet nemes egyszerűséggel FILCTOLLAS kezdeményezésnek neveztem el és rém egyszerű a logikája:

 

El kell menni szavazni, mert választópolgárok vagyunk, nem mi tehetünk róla, hogy politikusaink rendre átvernek bennünket, tehát menj el szavazni, vigyél magaddal egy filctollat és a szavazólapra keresztbe nagy betűkkel írd ezt:

 

NEM VOLT MÁS VÁLASZTÁSOM!

 

Kérdezheted: "Jó jó, de mi ennek az értelme?" - hát az, hogy elmész szavazni, de nem szavazol senkire, evvel fejezed ki, hogy elégedetlen vagy a teljes jelenlegi politikai elittel és nincs kire szavaznod! De mivel ráírtál egy üzenetet a lapra, és sokan ugyanazt írták, annak már súlya van! Habár a szavazatod jog szerint érvénytelen lesz, de nem értelmetlen!

Ha elég sokan leszünk, talán felkeltjük a média érdeklődését és elindul a láncreakció! És végül mindenki szavazni fog SENKIRE. :)

 

Ne feledd, szavazz, de vigyél egy filctollat is! :)

 

A levelet küldd tovább pár több értelmes barátnak, reméljük hamar elterjed!

 

Üdv!

 

ui: véleményeteket is várom

 

---------------------------------------------------

 

**** Ez a levél csakis azokhoz szól, akik nem tudják, kire is szavazzanak, ellenben akiknek konkrét pártpreferenciája van bármely oldalon, azoknak gratulálok! :)

 

A hír:

Európában 12%-kal csökkent az autók iránti kereslet áprilisban, Magyarország és Románia viszont 50% feletti visszaesést produkált.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) közzétette az áprilisi újautó-eladási statisztikát. Összesen két olyan ország volt, ahol 2008 áprilisához képest növekedtek az eladások: Németországban, ahol nagy siker a roncsprémium, 19,4%-os volt a növekedés, Ausztriában pedig 12,8%-kal vásároltak több új autót a tavalyi évhez képest. A lista másik végén Nagy-Britannia (-24%), Spanyolország (-45,6%), valamint Magyarország (-51,5%), és Románia (-51,8%) áll. Az eredmények azt jelzik, hogy azokban az országokban a legrosszabb a helyzet, ahol az ipar nagy része külföldi kézben van, arányaiban több az elbocsátás, nagyobb a bizonytalanság, és nem részesült valamilyen állami támogatásban az autóforgalmazás.

Nézzük a magyar TOP10-et 2008-ból, mikor még vígan ugrabugrált a Pannon-puma:

 

1. Suzuki Swift
2. Suzuki SX4
3. Skoda Fabia
4. Suzuki Ignis
5. Ford Focus
6. Opel Astra Classic (Astra G)
7. Opel Astra H
8. Ford Fiesta
9. Volkswagen Golf/Jetta
10. Toyota Yaris

Egy rakás olcsóbb fajta kisautó elöl, a zombinapjait élő ős-Astra középmezőnyben. Grat!

Vagyis megint azok a kisemberek szívtak, akik hosszas számolgatás után megvettek egy kisautót 5 éves részletre. Hát most pár évig nem vesznek!

 

Azért megkérdezem az olvasótáboromat: vajon Magyarországon miért vesz boldog-boldogtalan új autót, mikor teszemazt egy új fos Suzuki Splash árából remek 5 éves Alfa Romeot lehet venni?

 

 

you'll be given love
you'll be taken care of
you'll be given love
you have to trust it

maybe not from the sources
you have poured yours
maybe not from the directions
you are staring at

trust your head around
it's all around you
all is full of love
all around you

all is full of love
you just aint receiving
all is full of love
your phone is off the hook
all is full of love
your doors are all shut
all is full of love!

Ezúton szeretném leróni tiszteletemet a kertünkben ideiglenesen és állandóan állomásozó élőlények felé. Csak csodálattal és tisztelettel tudok rájuk tekinteni.

Évek óta nálunk fészkel egy-egy feketerigó pár. Relatíve békésen fészkelgetnek évek óta. De mivel idén már macskánk is van, rögtön be is indultak az események:

A kutyánk (Micúr)

 

 

néha megkergeti kíváncsi cicánkat (Tigris),

 

csak a miheztartás végett, mert különben a legnagyobb barátok és nagyon jól elvannak egymással. Egy szép napon Micúr felkergette Tigrist egy magaslati pontra, ahonnan Tigris észrevette a fészket. Onnan fogva reggeltől estig a kisrigókat (Csipik) egrecíroztatta, Csipik szülei pedig hősként védték a fiókákat.

 

A sok zaklatásnak az lett a vége, hogy Csipik idő előtt kiestek a fészekből, kénytelenek voltunk mentőakciót szervezni, melynek során Aribari által itt felejtett ketrecbe mentettük őket. Már éppen azon tanakodtam, hogy mit adok nekik enni, mikor megjelentek a szülők és halált / Tigrist megvető bátorsággal etetni kezdték őket.

 

 

Míg Tigrist vizipisztollyal tartottuk távol Csipi családtól, Micúr ügyet sem vetett az egész kalamajkára. Nem úgy egy csóka, aki minden hacacáré ellenére egyszerűen letámadta a ketrecet és megsebesítette az egyik óvatlan fiókát, aki a nyakát nyújtogatta a ketrecből. Mire kiértem, már vér folyt, szegény kismadár másnap elpusztult.

Másik Csipit elengedtük, mert rájöttem, hogy a természet törvényeit úgy sem tudjuk kijátszani egykönnyen. Az életben maradt fióka gyorsan áttelepült szüleivel egy macskátlan kertbe Tigris nagy bánatára, aki azóta ismét Micúrra vadászik a kertben. :)

Nos, ez volt a helyzetjelentés az Állatkert közepéről.