Van pár nóta, amit egyszerűen képtelen vagyok megunni. Van köztük bigbeat, pure szintipop és triphop is. Megosztom most veletek, jó szórakozást az alámerülésben.

Kezdem rögtön  egy Chemical Brothers nótával. "Hej fiúk, hej lányok, supersztár DJ-k, itt jövünk mi!, az angol nagymenők!

verbális mondanivaló zérus, de ez a nóta nem is arról szól, hanem az eszeveszett betépett partizásról. Tessék csak végignézni a klipet. A hideg futkos az ember hátán a csontvázak láttán.

Aztán itt a következő kedvenc, Dave Gahan a Depeche Mode-ból.  Jól odatette evvel a szó szerint "királyság" dallal második szólólemezéről, nem sokkal rehabilitálódása után.

Nem maradhat ki Erasure sem a sorból, ha már eddig kibírtátok. Egyik kedvenc dalom tőlük az "Igazam van?". Itt egy élő performance hőskorukból 1992-ből. Andy azóta AIDS-es lett, így nem nagyon van energiája ekkora showkra...ami az énekhangját illeti, ez nem playback! Vince Clarke pedig jól megérdemelt pihenését tölti kisfiával és feleségével (Ő nem meleg).

Camouflage. Németek, erőteljes Depeche Mode behatással,de valamivel könnyedebb és emészthetőbb, vagy ha úgy tetszik slágeresebb nótákkal. Itt egy klip, ami kissé azért hasonlít DM -It's no good dalára. :)

Vince Clarke azért az Erasure előtt is tett le az aztalra...kivált a Depeche Mode-ból az első albumuk megjelenése után és ezt a dalt kapásból átvitte a frissen alakult Yazooba 1982-ben. Alison Moyet hangján egész fantsztikus, még igy régről élőben is.

Óriási kedvenc a The Art of Noise, amely szintén angol illetőségű csapat, amely hangmérnökökből verbuválódott és kifejezetten kísérleti elektornikus popzenét állytottak elő klasszikus zenei képzettséggel. Sajnos mostanra kifulladtak, igazából a 80-as évek elején-közepén alkottak nagyot. Akövetkező dal kissé meglepő, de remek szórakozás.