Akárhogyis nézzük, a mai nap rendkívüli a magyar demokrácia(?) életében.
Ha úgy tetszik, a mai nap esszenciája mindannak, ami körülöttünk zajlik:
a politikai elit hazugságáradata minden fronton, országgyűlésben egymás gyalázása érdemi munka helyett, helyezkedés a hadszintéren, retorikák összecsapása, kint az utcán fel-fel csörgő tömegek, közben nemzetközi megítélés és forint romlása, magunk nevetségessé tevése.
Mindazonáltal a mai nap mindenkié! Mindenki szabadon kinyilváníthatja a véleményét a parlamentben, mint a lexebb 90-es években. Szabad a pálya!
Lássuk hogyan csapják le politikusaink ennek a hihetetlen napnak a feladott labdáit:
Kezdjük Kuncze ászával:
"Hazugsághegy tetején bizony ritka a levegő!"
Ma Semjén Zsolt kezében is jól forog az ütő:
"Gyurcsány újraválasztása olyan, mintha viaduktépítéssel Matuska Szilvesztert bíznák meg"
Tóta W is elemében van. Mondom én, ez egy ilyen nap!:
"...mit csinál az az erő, ha cselekedni óhajt? Sztrájkol a butikban? Megint beveri a tévé ablakait? Túszokat szed, robbantgat? Felborítja a villamost? És akkor azért kellene átadni a hatalmat, mert pár ezren kivetkőztek magukból? Na az baszna be a magyar demokráciának, ha ennyivel meg lehetne zsarolni. "
Aztán jön a büntető SMS a telómra:
"Fiam, bányát eladtam, óragyárat vettem, kérlek segíts, puszil apád: Győző"
Kövér is előbújt ki tudja honnan mára egy szervára:
„Bolsevik kutyából nem lesz demokratikus szalonna"
"Ki mint él, úgy ítél" - ütött egy outot Semjén Zsolt, de ezt megbocsáthatjuk neki Matuskás űberkedése után.
Kisvártatva előkerül egészségügyi miniszterünk is egy röptére:
"A betegek ne a közelben haljanak meg, hanem távolban, utazva gyógyuljanak meg"
folyt köv
