Tervezett illetve épülő szakaszok
- Várhatóan 2008-ban megkezdődik a déli szektor (M1-M5-között) – a hiányzó déli pálya kiépítésével – autópályává történő bővítése 2x3 sávra. Ez két új Duna híd építését teszi szükségessé (a meglévő hidak mellett).
Ezzel elkészül a körgyűrű kb. 3/4 része.
- A távlati tervek szerint a körgyűrű befejezéséhez a 11-es utat az M1-es autópályával kell összekötni a budai hegyeken keresztül.
Ez a szakasz a tervek szerint 2 helyen - alagutakban - keresztezi a Budai Tájvédelmi Körzetet. A terepviszonyok miatt kb. 5db 1-2km hosszú alagút építése szükséges, ami jelentősen növeli az építési költségeket.
M0 - 10-11. sz. főutak között (Északi szektor)
Forrás: KÖZOP
Az ajánlati felhívás tervezett megjelentetése 2011. év vége
A beruházás tervezett befejezése: 2014. negyedik negyedév.
A beruházás rövid bemutatása:
Az M0 útgyűrű északi szektor folytatása a 11. sz. főút – 10. sz. főút között. Érintett települések: Budakalász, Bp. III. kerület, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár.
A szakasz főbb műszaki paraméterei:
Kiépítés jellege: 2x2 forgalmi sávos autóút
Tervezési osztályba sorolása: tervezési sebesség: 90 km/h
Hossza: ~9,5 km (76+709 – ~86+220 km sz. között)
Jellemző keresztmetszeti kialakítása:
koronaszélesség: 25,60 m,
forgalmi sáv/útpálya szélessége: 3,50 m/7,00 m,
leállósáv szélessége: 3,00 m,
burkolatszélesség: 2x10,25 m
belső elválasztó sáv szélessége: 3,60 (alagutak bejárata előtt 16,50 m)
Csomópontok száma: 3 db
| M0 nyugati szektor a 10.sz. főút és az M1 között |
| Tipus: Gyorsforgalmi utak fejlesztése |
| Státusz: Előkészítés alatt |
Rómát 1970 óta boldogítja az M0-suk
GRA, vagyis Grande Raccordo Anulare, így nevezik az olaszok a római körgyűrűt. Igen, joggal használják a kifejezést, nekik sikerült körbevinni a város körül, noha arrafelé ókori szobrot túr ki az is, aki salátát ültetne a konyhakertjében.
A nálunk most érvényes, a szinte egyoldalúan a közutak fejlesztését célzó kormányprogram Itáliában sem volt ismeretlen 1950-ben. Az első szakaszt 1951-ben adták át, az utolsót 1970-ben. 19 év nagy idő, de milyen elenyésző a mi minimum 30 esztendőnkhöz képest? Meglepő, de Rómát megkerülni 68 km, ha majd egyszer az unokáim ezt akarják tenni Budapesttel, nekik úgy 108 kilométert kell megtenniük.
Az olaszok időben kezdték meg a körgyűrűsítést. Akkoriban a közösségi érdek előbbre való volt az egyéninél. Mindenki tudta, hogy a szűk keresztmetszetű, antik emlékektől hemzsegő belvárost nem lehet az észak-déli forgalommal terhelni. Megépült tehát, és mára a folyamatos fejlesztések nyomán hosszú szakaszokon 2 x 3 sávos. Mindeközben az A1-es (Milánó-Nápoly) autósztrádát keleti irányban vezették el, még távolabb Rómától. Tessék elképzelni, hogy egyszer nálunk is úgy alakulna, hogy Etyek-Tököl-Ócsa között átvágnák az M1-est, hadd menjenek arra a jó török kamionok. Mielőtt lázas földfelvásárlásba fogna, hadd mondjam el, ha lenne is ilyen terv, biztosan titkosították 99 évre.
Nem a levegőbe beszélek, amikor a római GRA-t dicsérem. Kétszer is motoroztam arra, és megállapítottam, elképzelhető, hogy minden út Rómába vezet, de először a Grande Raccordo Anularéra. A csomópontokat sok kilométerről kitáblázzák, az egyes szálláshelyek itinerei is valamelyiktől indulva kalauzolják a vándort. Lehetne kicsit tanulmányozni az ottani rendszert, aztán elgondolkodni, hogy mi a maradandóbb a politikai karrierben: szél összehordta homokbuckák közé völgyhidat építeni, esetleg több millió városlakó életét szebbé-jobbá tenni az M0-ssal.
Valamilyen önkényes ötlet alapján a Szentendrei-sziget felett átívelő hídhoz pilléreket is terveztek. Na ez az, amit legközelebb el kell kerülni. Mit is akar érte az élelmes helyi önkormányzat? Saját hidacskát, mondjuk Szentendrére. Már miért is ne, 800 évig jó volt ugyan az elzártság meg a kerülő, de a harmadik évezredre csak felkel végre az ő napjuk is. Azt ugyan nem akarták, hogy a falun keresztülmenjen a bekötőút, de egy apró, összkomfortos híddal máris megvan az örökkévalóság a falu vezetőinek.
Szerintem méltányos követelés, főleg, hogy kérhettek volna ezzel az erővel zsilipet Kisoroszihoz és a Római partra, nehogy egy áradás ismét meglepje őket. Vagy akár légi összeköttetést államilag finanszírozott módon, 999 évre. Esetleg a kiserdő helyére Magyarország legmagasabb pontját, benövi majd a gyom, 1-2 év, és senki nem mondja meg, hogy építési sittből készült. Nincs kétségem, hamarosan dühödten követelnek elégtételt, úgyhogy be is linkelem inkább a másik médiumnál megjelentet.
A Kis-Duna túloldalán nem kevésbé eszes embereket választottak maguknak a népek. Van egy másik falu, amely most azon nyavalyog, hogy elég az ezeréves átmenő forgalomból, itt az ideje az első királyaink által bevezetett káros gyakorlat felszámolásának. Oldják meg a csobánkaiak ezentúl a bejárást, ahogy akarják. A pomáziaknak például nem is kell többet kerülniük a Pilisen keresztül 20-25 km-nél, a vörösváriaknak meg nem számít a forgalom, úgyis megszokták, hogy 2 óra alatt érnek be az óbudai temetőhöz.
A keserűséget eszembe juttató falu problémájára tényleg nincs más megoldás, mint a mélyfúrású alagút. De rögtön 3 km-es, hogy a széltében harmadekkora településnek egyik és másik oldalán is meglegyen az 1-1 km védőtávolság. Más nem kérnek; ezt a példás szerénység számlájára írom. Ha helyi bölcsek tanácsának tagja lennék, biztosan odacsapatnék egy ötös metrót (közvetlen járat a Deák térre a faluháza előtti kocsmától), ha már úgyis fúrni kell.
Azt hiszem, a korai skicceket inkább felfalták a tervezők, hogy Nagykovácsiból ne jusson el hozzájuk a panaszáradat. Arról meg nem is beszéltem, hogy az M1-es és a tízes főút között tényleg hegyek meredeznek, de gondolom, van már elég tapasztalat a Dunántúlról, hogy további két-három, rekordok könyvébe kívánkozó viadukton vezessék el a főútnak (?!) tervezett északnyugati szakaszt. De félre a bornírt ötletekkel, én csak annyit szeretnék, hogy a közösségi érdek legyen előrébb az egyéninél vagy mérhetetlenül kis csoportokénál.
