Na ez most nem hőzöngés, hanem teleregény:
Már volt egy robogós update postom, de elveszett az interneten, na majd megkérdezem itt az Internet Headet a Bankban, hátha ő tudja, hova tűnt. J
Nos akkor újra:
Az új robogóm egy Malaguti Centro, ez már nagykerekű és elöl tárcsafékes. 1998as, és kisebb beindítási problémáktól eltekintve – karbi csere megoldotta- jól szuperál. Szeretem. Igaz, hogy kevésbé fürge, max 55-el lehet vele teperni, de cserébe nem rázza ki a vesekövemet.
Maki megörökölte a régi kiskerekű JOG-omat, neki is indultunk első kétrobogós munkanapon együtt vállvetve.
Maki egy hirtelen 5lettől vezérelve elvétett egy kanyart és felcuppant egy derekas járdaszegélyre, szegény JOGnak azonnal elfolyt a vére. Szerencsére Makimnak nem történt baja az ijedtségen kívül.
Nem tehettünk mást, én bementem robogóval, ő pedig betolta szegény a gépet a munkahelyére. Első éles bevetésünk teljes kudarccal zárult.
Hétvégén aztán azon törtem a fejem, hogyan hozzuk haza a JOG-ot, aztan kipattant a zseniális ötlet: VONTATÁS!
Belátom szokatlan, de nem lehetetlen! Ketten felültünk a Malagutira és hótszabálytalanul berobogtunk Maki munkahelyére, ott aztán rákötöttük egy kötéllel a JOG-ot a Malagutira és szép komótosan hazavontattam őket. Hejehuja, a legegyszerűbb 5let a legsikeresebb, haza is értünk épségben, habár Makiról patakokban folyt a víz, annyira parázott. Röhögő állampolgárokról ehelyt nem ejtek szót. JRáadásul nagy lelkesedésemben sikerült is megtalálnom és kijavítanom a sérüléseket a JOG-on, ismét járóképes lett.
folyt.köv.
